Mi történik akkor, ha a nagyszülők, a szülők és a gyermekek egy fedél alatt élnek? 

Különböző okai lehetnek annak, hogy a családok az együttélés mellett döntenek.

Teszik ezt egyesek azért, mert ez a minta, ebbe születtek bele, mindig is több generáció lakott egy házban. Számukra ez nem is kérdés, hiszen már gyermekként is ebben az életformában szocializálódtak.

Vannak, akik anyagi megfontolásból, praktikusságból választják ezt a megoldást. Nem kell két házat rendben tartani, több kéz segíti egymást, a nagyszülők egy személyben jelenthetik a babysittert...

Mindegy, hogy mi az ok, ha már együtt élnek a gyermekek, a szülők, a nagyszülők, esetleg még a dédi is, nagyon fontos, hogy mindenki tisztában legyen azzal, hogy ő milyen szerepet tölt be ebben a többgenerációs piramisban és milyen lehetőségei vannak arra, hogy komfortosan érezze magát.

Miért lehet ez az életforma kedvező?

- A szülők számára felbecsülhetetlen érték, hogy a nap 24 órájában ott vannak a nagyszülők, akik a gyermekekre vigyázni tudnak, oviba és iskolába tudják őket hordani, amíg ők dolgoznak. Ha betegek a lurkók, akkor csak komoly esetben kell szabadságot kivenniük.

- A gyermekek számára biztonságérzetet ad az, hogy mindig van velük, mellettük felnőtt. Több is. Példát látnak, hogy hogyan kell segíteni az idősebbeket, elsőkézből hallhatják a régi családi töréneteket. A kerti munkálatok a papával, a konyhai trükkök a mamával mind-mind a tökéletes gyermekkor alapjai.

- A nagyszülők számára kedvező, hogy a fiatalok segítenek a bevásárlásban, az orvoshoz, kórházi kezelésekre könnyen eljutnak általuk, állandó társaságuk van, a feladatok az unokákkal fitten tartják őket. Látják felnőni a csemetéket, részesei lehetnek az életük fontos momentumainak.

- Az anyagi terhek megoszlanak. A ház fenntartását sokkal könnyebb 4 felnőttnek biztosítani, mint a külön élőknek. 

Miért lehet ugyanakkor nehéz az együttélés?

- A nagyszülők már nem mai csirkék, számukra a csendes, nyugodt életmód a kedvező, melyet a tini unokák hangos, élettel teli, sokszor zavaró szokásai boríthatnak.

- A nevelési elvek korosztályonként eltérőek, melyek vitákra adhatnak okot. A 30-40 évvel ezelőtt megfelelőnek vélt módszerek ma már nem feltétlenül helytállóak, így könnyen alakulhat ki vita a szülők és a nagyszülők között.

- A nagyszülőknek meg kell tanulniuk, hogy gyermeküket már felnőttként, sőt azt is, hogy már szülőként lássák. Már ne neveljék őket, a kialakult személyiségeket partnerként fogadják el.

- A szülőknek el kell fogandiuk, hogy ők még mindig a nagyi és a papi gyermekei, tisztelettel és szeretettel kell viseltetniük irántunk. El kell fogadni az öregedéssel járó szokásokat, rigolyákat.

A legfontosabb szabály pedig az, hogy mindenki megtanulja a másik szeretetnyelvét. Igyekeznie kell mindenkinek olyan szavakat használni, amik nem sértőek, de határozottak és őszinték. El kell fogadni a másik természetét és érzékeltetni vele a szeretetet, támogatást, de sosem bírálni. Muszáj mindenkinek végiggondolni, hogy ki-mit-miért mond vagy tesz és átgondolja, hogy ő mit tett azért, hogy az az adott szituáció kialakuljon. Végtelen türelem és szeretet szükséges. És folyamatosan tanulni egymástól, egymásról, önmagunkról.