A víz ösvénye - Könyvajánló
2020. október 31. írta: Gyerekmánia

A víz ösvénye - Könyvajánló

A gyerekmánia sorozata Bihari Réka ajánlásával

Érzelmi feltöltődés, intellektuális kaland Lillafüreden - mesekönyv a lélek gyógyulásáról

 

 a_viz_osvenye.jpg

Molnár Krisztina Rita: A víz ösvénye

Illusztrálta: Simonyi Cecília

Korosztály: 8-10  év, gyerekkel ajánlott az együtt olvasás, egyébként kortalan


Pár éve Lillafüreden jártunk. Egyik nap a Bükkben barangoltunk. Nagy túránk végeztével sétáltunk az autónkhoz, amikor tízéves Szofi lányom felkiáltott egy kis takaros kert mellett elhaladva: - Anya ez az a kerítés, tudod, a csigás, amiről olvastunk! Megálltam és néztem döbbenten. Pont úgy láttam, ahogy a könyvben szerepelt a leírás és hozzá a csodás illusztráció. Nem készültem, tehát össze se kötöttem előre a kb. egyéves könyvélményünket az éppen aktuális túránk helyszínével. Ám egyből átjárt a jóérzés és mindent felidéztünk magunkban a könyvből: Miskolcot, Lillafüredet, a csónakázást, a függőkertet, József Attilát, Herman Ottót, a csigás kerítést és a mögötte lakókat, a gyönyörű egyben szívfacsaró, mégis pozitív végkicsengésű történetet, a tízéves Tamás és nevelő anyukája Eszter lelki gyógyulásáról.

 

Két kisfiú beszélget:
" - ... Eszter a legjobb anya, akit ismerek. És Balázs, a férje, a legjobb apa. Szóval nagyon jó kísérők.
- Az én kísérőim is. Anya és Vali nagymama. Az apám pedig... hát nem tehet róla, hogy ő egy másik erdő királya...
- Nem, arról nem. És akkor... te vigyázol a nagymamádra?
- Ha otthon vagyok, igen. De állítottam egy őrséget neki. Egy egész hófehér hadsereget.
- A csigaházak?
- Pontosan. A kerítés-szuronyok hegyén. Senkit nem engednek át."

Nem hitegetek senkit, nem egy átlagos, könnyed gyerekkönyvről van szó, de nem is egy elvont, bonyolult gondolatmenetekkel tarkított szövegfolyamról. Amit ígérhetek az érzelmi feltöltődés, intellektuális kaland és valódi, pátosz nélküli őszinte mondatok értő, a tartalomhoz simuló gyönyörű illusztrációkkal.

 

A gazdag és mély mondanivaló ne ijesszen el senkit. Elmúlás, gyász, elfogadás, örökbefogadás, szülő-gyerek kapcsolat nehézségei, újrakezdés lehetősége. Nem életkorhoz, hanem élethelyzetekhez kötött életesemények és következmények, amelyek bárkit, bármikor elérhetnek.

 

Tamást, a tízéves fiút Eszter és mozaik családja neveli. Tamás édesanyját Izát, Eszter az igaz barátnőjét veszítette el. Iza betegsége miatt már csak kihordani tudta kisfiát, felnevelni nem.

 

„Tamás csak egy kisfiú. De néha olyan mély a tekintete, mint egy tó. Azt hiszem csak azok tudnak így nézni, akik már örökre elveszítettek valakit.”

 

A vidéki békesség, a magaslati levegő és a víz minden szimbolikájával együtt gyógyító  és újító erővel hat a két lelki békéjét kereső emberre.

 

A szoborba zárt szokatlan mesélők, József Attila és Herman Ottó felbukkanása akár meghökkentőnek is hathat, de beszélgetésük olyan finoman simul bele a történetbe, hogy természetesnek vesszük párbeszédeiket.

 

A gyermeki kíváncsiság, félelmek okozta kalandok, a barátra vágyódás alkotják a mesevonalat. Az elhunyt édesanya és nevelőanya gyerekkori emlékeinek felidézése kapocs a gyermeki és felnőtt világhoz és a szülő-gyerek viszonyhoz.  A történet és az otthonos helyszínek pedig felvillantanak egy vágyott békességet, áhított családi idillt egy zaklatott sorsú költőnek.

 

A nők és anyák gyengédsége és szilárdsága, a természet varázslatos ereje, a szülőség tudata, a család kohéziója, mind segítik Tamást útkeresésében édesanyja és nevelő anyukája, Eszter között. Esztert pedig az anya-gyermek kapcsolat elmélyítésében.

 

Elfogadás: szeretet, megértés, idő, odafigyelés, jelenlét, önszeretet.

 

"Eszter, Eszter, Eszter. Szeretem kimondani a nevét. Ha valami rossz történik velem, vagy izgulok, először az ő neve jut eszembe. Ha azt mondom magamban, Eszter, azonnal tudom, hogy nem vagyok egyedül a világon. Amikor egyszer hazafelé jött mögöttem az a három nagyfiú, akkor is az ő nevét mondtam magamban. És arra gondoltam egyfolytában, hogy mindjárt hazaérek, és akkor ott lesz, és nem lesz semmi baj. És tényleg nem is lett. Tudom, hogy nincs olyan, hogy varázsige, de Eszter neve mégis olyan egy kicsit. És nem is az anyukám. Persze tudom, milyen az, ha valakinek van igazi anyukája, de sokszor gondolom, hogy Eszter igazi. Amikor elmagyarázta nekem, hogy hogy lesz a gyerek, és hogy növekszik a magzat az anyaméhben, mint egy kishalacska egy sziklafaltól védett öbölben, akkor nagyon fájt, hogy én soha nem voltam benne Eszterben. De azt is mondta, hogy jutott nekem is puha, duruzsoló fészek, mert Iza akkora szeretettel növesztegetett magában, hogy csak na. Megmutatta a neten azt is, hogy mit lát egy baba, amikor ott van még benn. Jól meglepődtem, mert addig azt hittem, hogy töksötét van az anya hasában. Iza is egy nagy homály a fejemben. A fényképek meg a történetek róla. Mintha egy filmszereplő lenne. Egy csomó mindent tudok róla, és nagypapa meg nagymama, akik az ő szülei, annyiszor mondták, hogy mennyire hasonlítunk, de ilyenkor csak idétlenül vigyorgok, mert nem akarom őket megbántani, de akkor sem tudom azt érezni, hogy Iza az anyukám. Iza Iza, és kész. Nem szeretem. Vagyis nem szeretem jobban, mint mondjuk Wendyt. aki kedves. Vagy McGalagonyt. Ő meg okos és szigorú, de nem utálatos. Vagy Leila hercegnőt, aki annyira szép. Ők is vannak, de nincsenek. Az jó, hogy Iza szép volt és békés és erős. De iszonyúan haragszom rá. Néha kiabálni szeretnék vele, vagy rángatni a ruháját, visszarángatni ide, és megkérdezni tőle, miért nincs itt? Miért, miért, miért? Hogy hogy mert meghalni? Akkor minek növesztett engem a hasában? De ez nagyon ritkán van. Hogy rám tör. És akkor sem kiabálok soha, csak a fejemben. Eszter, ha észreveszi, akkor békén hagy esetleg megkérdezi, hogy elmenjünk-e futni egy kört. Az jó. A futás."

 

Az idézetek a könyvből kiragadott részletek.

-

A bejegyzés szerzője Bihari Réka, a Kultúrnasi blog szerzője,

a Gyerekmánia blog állandó könyvajánló szakértője.

A bejegyzés trackback címe:

https://gyerekmania.blog.hu/api/trackback/id/tr5216265444

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása